Töltés...

Ingatlan többlethasználati díj

Ritkán találkozunk ezzel a fogalommal. Sokszor azok sem tudnak róla, akiket megilletne. A vele kapcsolatos adózási kötelezettség pedig végképp elkerüli az érintettek figyelmét.

Mit takar ez a fogalom?
Ki kaphatja?
Hogyan kell adózni utána?

A közös tulajdonú ingatlan esetén merülhet fel rá igény, a jogait gyakorolni nem tudó fél részéről. Ilyen szituáció alakulhat ki például elvált házastársak között, ha a közös ingatlant válás után csak az egyik fél használja egyedül, vagy közösen, de saját tulajdonrészénél nagyobb arányban.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:74. § és 5:74. § erről a következő módon rendelkezik:
…. Amennyiben két magánszemély közös tulajdonában levő ingatlanból az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadánál nagyobb részt használ, vagy kizárólagosan használja az ingatlant, akkor a másik tulajdonostárs többlethasználati díj iránti igénnyel abban az esetben léphet fel a tulajdonostársával szemben, ha a tulajdoni hányadnak megfelelő használatot a felek eltérő megállapodása, a bíróság határozata vagy egyéb körülmények nem teszik lehetővé.

Tekintve, hogy a többlethasználati díj azért jár, mert a kedvezményezettje nem gyakorolhatja a birtoklási és használati valamint hasznosítási jogát, ezért az ilyen jogcímen kapott összeg nem tekinthető ingatlan bérbeadásból származó jövedelemnek, így attól eltérő módon adózik.

Az ilyen jogcímen kapott, megállapodás szerinti összeg összevonás alá eső jövedelemnek számít. 15% szja és 19,5% szociális hozzájárulási adó terheli. Adóalapja a jövedelem 84%-a.

Az adó befizetésére a negyedéves fizetési szabályok vonatkoznak. Határideje a díj kifizetésének negyedévét követő hónap 12 napja.
Az ingatlan többlethasználati díjat az éves adóbevallásban kell feltüntetni.

Remélem, ez a blog bejegyzés segít néhány érintetteknek.

 

Messenger